Nem szentelek neked több verset
Vannak fontosabb dolgaim
Most utoljára elmondom mit
Érzek írántad
Nem akarlak látni többé
Nem kell az üzeneted sem
Vannak igazi barátok
Igazi érzelmek
A hazugságból elegem lett
Mosolyogva olvasom vissza
Az üzeneteid
Nem sírok ismét
Elengedtelek újra
Nem kereslek többé
Egy vagy a sok
Millió fiúból
Nem kell a halotti beszéd
Most eldobom az emléked is
Segítettek az igaz barátaim
Kik nem hagytak a mélybe
Süllyedni
Sosem hittem hogy velem tartanak
Lesznek ilyen barátaim egyszer
De különleges az én életem is
Újra az álmaimnak élhetek
Nem érdekel ki mit gondol már
A fény felé lépek
Nem nézek hátra
Soha többé már
Sosem már
Kinyitottam az ablakom
Kiengedtem rajta minden rosszat
Mosolyogva zártam vissza
Nem érzem már a fájdalmat
Sosem nézek vissza már
Talán egyszer majd
Visszagondolok rád is
Mosolyok a csacskaságomon
Mit is engedtem magamhoz
Soha többé nem érdekel
A Mondani valód
Itt hagyom a múltam
Túl léptem rajtad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése