Eltitkolt könnyek
2.fejezet - Ébredés
Sötétség de eh nem ahz a jótékony ami eddig körül vett érzem a fejem és a mellkasomban lüktető fájdalmat és egy gép csipogását , ami egyet jelent azzal , hogy nem halltam meg . Ezt túl éltem de minek . Elkezdtem a szemeim kinyitogatását először szőrnyen fájdalmas volt ahogy próbáltam felülni semmi erő nem volt a kezeimben . Tehetetlenül feküdtem a kórházi szobábán mígy egy fiatal aranybarna szemű 20-as éveiben járó férfi be nem jött .
-Jó napot Kriistiina Dr. Carlisle Cullen vagyok végre , hogy felébredt . Hogy van ? - most őszintén , hogy lehetnék ?
-Jó napot Doktor úr ? Őszintén ? Mint akin át ment egy út henger és vissza is tolatott majd még egyszer átment -erre csak elmosolyodott .
